dr. Czett Szabolcs személyes oldala
default-logo

Katalónia

Az ország északkeleti részén elterülő Katalóniát északon a Pireneusok, nyugaton Aragónia és délen Valencia határolja; keleten pedig a Földközi-tengerrel határos. A háromszög formájú, túlnyomórészt hegyes Katalónia 31390 km2 területen fekszik, lakosainak száma 6,5 millió; kb. fele Barcelonában és környékén él. A tartomány népsűrűsége 188 fő/km2.

Katalónia 1979 óta autonóm régió (Barcelona, Gerona, Lerida, Tarragona tartományok) és autonóm közigazgatással (generalitat) rendelkezik. A generalitat a múlt közigazgatási és kormányzási formáinak a szerves folytatása; alkotói a parlament, a kormányzótanács és az elnök.

Katalónia fővárosával, Barcelonával együtt az ország fontos gazdasági körzete, az összenemzeti termék kb. 20 %-a származik e térségből.

Costa Brava:

“vad tengerpart” a Földközi-tenger spanyol szakaszának a francia határnál fekvő Port Boutól Geronától délre Blanesig húzódó partszakasza. Bár a tengerparti települések nagy része elvesztette egykori falusias arculatát és gomba módon épült az üdülőtelepek sokasága, elvétve mégis találunk egy-egy vadregényes partszakaszt.

Barcelona:

Barcelona majdnem 3,2 millió lakosával Spanyolország második legnagyobb városa és legfontosabb ipari és kereskedelmi központja. Egy dombos fennsíkon fekszik, melyet a Sierre de Collserola, a Tibidabo és a Montjuich hegyvonulatai határolnak.

Az igen látványos óváros a kikötőből a régi városfalak alapzatain épült körutakig nyúlik. Az óváros szűk, girbegurba utcácskái csodálatos ellentétét képezik az újváros sakktáblaszerűen kialakított, nyílegyenes utcáinak és fasorainak.

Történelem:

Barcelonát ibérek alapították Laye-ként, majd föníciaiak, karthagóiak, rómaiak, nyugat gótok és mórok kezébe került. Különösen a római korból maradtak meg nagyon szép templom-, lakóház- és középület-maradványok. A frank megszállás után a város először a barcelonai grófok, később az aragóniai királyok székhelyévé vált. A spanyol polgárháború idején egészen 1939-ig a Népfront kezében volt.

Monserrat:

A hagyományok szerint a kolostor a 10 században egy közeli csodatevő Mária-kép tiszteletére emelték. A 11 században átadták a bencés szerzeteseknek, azóta is az ő gondozásukban áll. Az első román templom kapuja és a gótikus kerengő egy részén kívül semmi sem maradt fenn. 1808-ban a Napóleon ellen folytatott háborúban a kolostor nagy része megsemmisült.

Ebben a kolostorban van a világ legrégebbi és legjobb fiúkórusa, az Escolania. Híres a kolostor könyvtára, mely 250 ezer köttet és történelmi dokumentumokat tudhat birtokában. Az ora et labora bencés rendi szabály szerint a 80 szerzetes magába fogadó kolostornak nyomdája, fazekasműhelye és egyházművészeti műterme van.

Tibidabo:

A Calle de Blamesről igen jó autóút visz föl a Tibidabóra. A domb azonban tömegközlekedési eszközökkel is elérhető. A kék villamossal kell utaznunk a drótkötélvasút völgyállomásáig. A Tibidabóról csodálatos kilátás nyílik Barcelonára és környékére. A dombról egész távoli vidékekre is elláthatunk. Figyelemre méltó a modern templom, a Sagrado Corazón és egy 1935-ben készített hatalmas Krisztus-szobor. A spanyolok mégis inkább a vidámpark nyújtotta szórakozásért mennek fel a Tibidabóra: legyen az hullámvasút, elvarázsolt kastély vagy egy 1921-től származó repülőgép, a park igen változatos lehetőségeket kínál a kikapcsolódásra