dr. Czett Szabolcs személyes oldala
default-logo

Gran Canaria

Gran Canaria a „Nagy Kanári-sziget”, a valóságban csupán a szigetcsoport harmadik legnagyobb tagja. Csaknem kör formájú, átmérője 57 kilométer. Az északi szélesség 28 foka metszi, a Kanári-szigetek középén, a nyugat-afrikai parttól mintegy 200 km-es távolságra, a nyugati hosszúság 15,6 fokán terül el.

A sziget lakóinak száma mintegy 675000, akiknek több mint a fele a fővárosban, Las Palmasban él.

Gran Canaria vulkán eredetű, kora 12-14 millió év. Jellemző rá a mélyen bevágott szurdokvölgyek, amelyek a szöget belsejében magasodó hegységből a tengerpartig húzódnak, gyakran termékeny völgyeket képezve. Dús növényzete miatt közülük különösen az Agaete-szurdokvölgy nevezetes. A csaknem 2000 m magas központi masszívum vad, romantikus, hatalmas szurdokok által szabdalt vidékét „kővé vált orkánként” szokták emlegetni.

Gran Canaria enyhe éghajlatának köszönheti ’a tavasz szigete” melléknevét. A levegő hőmérséklete egész évben 17-24 fok közötti értéket mutat. A tengervíz hőmérséklete az úgynevezett „Kanári-áramlás” következtében hidegebb az e földrajzi szélességen megszokottnál. A sziget flórája fajokban igen gazdag, még akkor is, ha a látogató első pillantásra nem is sejti ezt. Az őshonos növényzethez az idők folyamán mediterrán és latin-amerikai eredetű szubtrópusi fajok is társultak. s

A Kanári-szigetek egyik legnagyobb szigete:

Területe: 1532 négyzetkilométer

Megközelíthetően kerek, átmérője 44 km, kerülete 200 km

Legmagasabb pontja: Pico de las Nieves, 1949 m

Népessége: 700000 fő

A Kanári-szigetek közül a leglátogatottabb hely. Gyakran fővárosa nevén, Las Palmasként emlegetik. Évente mintegy másfél millióan érkeznek Las Palmas de Gran Canaria repülőterére.

A látogatók többsége azonnal a déli partra tart, a Playa del Inglés és Maspalomas lüktető üdülőhelyeire.

Jean Béthencouri 1406-ban foglalta el Lanzerotét, Fuerteventurát és Hierrót a spanyol korona számára. De Gran Canariánál vereslget szenvedett. 1478-ban Juan Rejón próbálta meg elfoglalni a szigetet – sikerrel. Partra szállt, és megalapította Ciudad Real de Las Palmast. A Pálmák Királyi Városát. Innen indult később a többi sziget elfoglalására. Gran Canariát egykor guancho törzsfőnökök irányították. Amikor rájöttek a guanchok, hogy helyzetük reménytelen, inkább a halált választották, mint a fogságot. A spanyoloknak csak 1483-ra sikerült a hatalmuk alá vonni az egész szigetet.

1492 szintén jelentős évszám a sziget történelmében. Innen indult Kolonbusz első felfedezőútjára az ismeretlen világ felé. Mind

Mind Amerika, mind Afrika és Európa viszonylatában kiváló a fekvése. Ezért a XVI. és a XVII. században, amikor növekedni kezdett a cukor és a bor exportja, a sziget virágzásnak indult. Ezzel együtt a kalózok is megjelentek. Elsődleges célpontjuk Las Palmas volt. A várostól északra és délre épített erődök s védelmi falak nem nyújtottak elegendő biztonságot.